Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Ókori olimpiák képes leírás - Olimpia.tlap.hu
részletek »

Ókori olimpiák - Olimpia.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: olimpia.tlap.hu » Ókori olimpiák
Keresés
Találatok száma - 5 db
Az Ókori Olimpia története

Az Ókori Olimpia története

Az ókori olimpiákon kevesebb versenyszám volt mint manapság és kissé más jellegűek voltak. A győztesek akkora megtiszteltetésben részesültek, amit ma is irigyelhetnénk. Az első írásos feljegyzés szerint Kr. e. 776-ban kezdődik meg a hivatalos játékok sora, mely Zeusz tiszteletére rendezett sportversenyre a kultikus halotti és termékenységi rítusokig vezet. A mítosz szerint Héraklész alapította meg a játékokat, de más források szerint Pelopsz a (Peloponnészoszi-félsziget névadó hőse) kocsihajtásban legyőzte az Oinomaosz király lányát, Hippodameiát. A verseny előkészületeit az olümpiai Zeusz templom keleti oromzatán örökítették meg...

Az ókori olimpiák

Az ókori olimpiák

A leghíresebb ókori hellén versenyjátékokat Görögország déli részén, Élisz városának Piszatisz kerületében rendezték meg. A játékokról a Görög mitológiában több történet is szól.: Egyik legismertebb történet szerint a játékokat Héraklész alapította a. Ültetett egy olajfát és annak ágaiból kötött a győztesnek babér koszorút. Ezeket a játékokat apja, Zeusz főisten tiszteletére rendezték. Egy másik monda szerint az Éliszi királlyal, Augeiasszal vitába keveredett és a kérdést feltétlenül háborúban akarták elintézni, csakhogy Héraklész haladékot kért az ütközet lebonyolítását illetően. A király öccsei a fegyverszünet ellenére megtámadták Héraklész seregét és nagy mészárlást vitt végbe. Válaszként Héraklész elfoglalta a várost és a királyt gyerekeivel együtt megölte. Győzetem emlékére oltárt emelt az isteneknek és megalapította az olimpiai játékokat, amelynek első résztvevői saját testvérei voltak. Sok mondát lehetne még mondani, de ezt most nem teszem. Az összes mondában az a közös, hogy az istenek tiszteletére rendezték és az, hogy Kr. e. 776-ban volt az első játék. Kezdetben egy számból ált a verseny: ez a futás volt...

Az olimpia történetéből

Az olimpia történetéből

Az ókori olimpiai játékok ezer évig követték egymást megszakíthatatlanul szigorú rendben. Közben háborúk dúltak, birodalmak születtek és tűntek el a föld színéről, de győztesek és vesztesek négyévenként megjelentek egy kis jelentéktelen görög városállamban, hogy Zeusz főisten kegyhelyénél összemérjék erejüket, ügyességüket.

Olimpia magazin hírek
Pjongcsang 2018 - Összesen 63 millió forint ösztöndíjat kapnak magyar sportolók
Pjongcsang 2018 - Összesen 63 millió... A 2018-as, pjongcsangi téli olimpiára készülő magyar sportolók összesen 63 millió forint ösztöndíjat kapnak - derült ki a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) keddi sajtótájékoztatóján. "Az ösztöndíjakat 14 hónapon keresztül folyósítják különböző összegben, s a nyugodt felkészülést biztosítják a sportolók számára" - mondta Bartha Csaba MOB-főtitkár....
Budai Gyula: 2024-re lesz magyar lovas az olimpián
Budai Gyula: 2024-re lesz magyar lovas az... A 2024-es olimpián biztosan lesz magyar lovas, de talán már a 2020-as, tokiói...
Téli olimpia - St. Moritzban nem lesznek játékok 2026-ban
Téli olimpia - St. Moritzban nem lesznek... A helyi lakosság nagyobb része elutasította, hogy St. Moritz pályázzon a 2026-os...
Ókor történelme

Ókor történelme

Az ókor az emberiség történelmének az írásbeliség megjelenésétől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig tartó korszaka. Ezt a korszakot az őskor előzi meg és a középkor követi. A linkgyűjtemény az ókort, mint történelmi korszakot ismerteti. Megtalálhatóak benne az ókor jelentősebb birodalmai, mitológiái, vallásai és az olimpia történelme. Cikkek és érdekességek is olvashatóak a gyűjteményben az ókorról és a kórból származó leletekről.

Olimpia

Olimpia

Olimpia régi város az ókori Görögországban, amely kizárólag az istentisztelet céljaira szolgálván, legfeljebb Pergamonnal hasonlítható össze, mint a görögség nemzeti játékainak színtere pedig éppenséggel páratlanul áll az antik világban. O. területe a nyugatpeloponnezusi partvidékhez tartozott és Elisznek nagyságra nézve második folyama, az Alpheios (most Rufla) volt O.-nak szent folyama. Az Alpheios nagy számú mellékfolyói közül a Kladeos (most Lalaiko) volt az, mely a fő folyóval találkozván, a maga nemében páratlanul alkalmas területet alkotott. Amint ugyanis 500 m. széles folyamvölgyéből az Alpheios völgyébe ér, az utóbbiból elkülönít ez darabot, melynek határait délen a folyó, északon az amfiteatrum módjára egymásra könyöklő hegyek, keleten mindkettő, nyugaton a Kladeos, és a rajta túl emelkedő magaslat (most 168?4 m. druvai domb) alkották. A völgynek ez elkülönített részében feküdt O., 300 stádiumra Elisztől, 1485 stádiumnyira Athéntől; visszavonultan a tengerparttól és mégis közel hozzája.

Tuti menü