Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Olimpia történelem képes leírás - Olimpia.tlap.hu
részletek »

Olimpia történelem - Olimpia.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: olimpia.tlap.hu » Olimpia történelem
Keresés
Találatok száma - 5 db
Az olimpizmus története

Az olimpizmus története

Az antik olimpiai ünnepségek az emberiség történetének legértékesebb tradícióihoz tartoznak, melyek a mítoszok világából és a görögség társadalmi, politikai viszonyaiból (vallás, temetési és avatási szertartások, poliszok közötti versengések stb.) nőttek ki. Az antik olimpiák, a regionális görög versenyjátékok és a római gladiátorviadalok megszûnése után hosszú ideig csend honolt az európai testkultúrában. A lovagi próbák és a bajviadalok átvettek ugyan valamit az ókor bizonyos elemeiből, de csak a reneszánsz alatt vetődhetett fel az olimpiai játékok újjáélesztésének gondolata. Azt szokták mondani, hogy a görögség kultúrája nélkül nincs modern Európa, ennek mintájára állíthatjuk, hogy a septem probitates (hét lovagi próba) és a reneszánsz testkultúrája nélkül nem lett volna modern olimpia. Az első újkori mûvet az olimpiákról Mateo Palmieri (1405-1475) reneszánsz tudós és államférfi írta, majd ezt követően sok szerző többféle nyelven értekezett a görögök híres versenyjátékáról. Íme, egy rövid névsor: Hieronymus Mercurialis, Petrus Faber, Comenius, Rousseau, Schiller, Basedow, Guts-Muths. Angliában, vidéki birtokán Robert Dover kapitány rendre megtartotta anglius olimpiai játékait, amelyeket 1634-től Olympic Gamesnek neveztek...

Az olimpizmus története

Az olimpizmus története

Az antik olimpiai ünnepségek az emberiség történetének legértékesebb tradícióihoz tartoznak, melyek a mítoszok világából és a görögség társadalmi, politikai viszonyaiból (vallás, temetési és avatási szertartások, poliszok közötti versengések stb.) nőttek ki. Az antik olimpiák, a regionális görög versenyjátékok és a római gladiátorviadalok megszûnése után hosszú ideig csend honolt az európai testkultúrában. A lovagi próbák és a bajviadalok átvettek ugyan valamit az ókor bizonyos elemeiből, de csak a reneszánsz alatt vetődhetett fel az olimpiai játékok újjáélesztésének gondolata. Azt szokták mondani, hogy a görögség kultúrája nélkül nincs modern Európa, ennek mintájára állíthatjuk, hogy a septem probitates (hét lovagi próba) és a reneszánsz testkultúrája nélkül nem lett volna modern olimpia. Az első újkori mûvet az olimpiákról Mateo Palmieri (1405-1475) reneszánsz tudós és államférfi írta, majd ezt követően sok szerző többféle nyelven értekezett a görögök híres versenyjátékáról. Íme, egy rövid névsor: Hieronymus Mercurialis, Petrus Faber, Comenius, Rousseau, Schiller, Basedow, Guts-Muths. Angliában, vidéki birtokán Robert Dover kapitány rendre megtartotta anglius olimpiai játékait, amelyeket 1634-től Olympic Gamesnek neveztek...

Az újkori nyári olimpiák története

Az újkori nyári olimpiák története

Az olimpiák eredete, története sok gondot okozott a történelemkutatóknak az elmúlt évezredek során. Semmi biztosat nem lehet tudni arról, hogy mikor rendezték az első ókori játékokat, a fennmaradt írásos emlékek homlokegyenest mást mutatnak. Egy dolog biztos: megegyezéses alapon Kr. e. 776-tól, az első olimpiai győztes nevének ismeretétől számítjuk az antik Görögországból elindult mozgalmat. Történészek szerint a peloponnészoszi játékok eredete a korai egyiptomi, valamint a krétai minoszi kultúrában keresendő. A két korszak szellemi és mozgáskultúrája egyesült és kiteljesedett Hellászban, s a dór hódítók segítségével egyfajta életformává vált. Magának az olimpiai játéknak az eredete a görög mondavilágba nyúlik vissza, ahol Zeusz, Pelopsz, valamint Heraklész nevével hozzák összefüggésbe. A legelterjedtebb hiedelem utóbbi nevével kapcsolta össze az olimpiát; Heraklész állítólag apja tiszteletére alapította a versenyt, kimérte a szent ligetet (Altis), oltárokat állított a 12 főistennek és elrendelte az ünnepek négyévenkénti megismétlését. Érdekes, hogy párhozamosan az Olympiában megrendezett versenyekkel Pythiában és Isthmusban is szerveztek hasonló szórakozást...

Olimpia magazin hírek
Pjongcsang 2018 - Összesen 63 millió forint ösztöndíjat kapnak magyar sportolók
Pjongcsang 2018 - Összesen 63 millió... A 2018-as, pjongcsangi téli olimpiára készülő magyar sportolók összesen 63 millió forint ösztöndíjat kapnak - derült ki a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) keddi sajtótájékoztatóján. "Az ösztöndíjakat 14 hónapon keresztül folyósítják különböző összegben, s a nyugodt felkészülést biztosítják a sportolók számára" - mondta Bartha Csaba MOB-főtitkár....
Budai Gyula: 2024-re lesz magyar lovas az olimpián
Budai Gyula: 2024-re lesz magyar lovas az... A 2024-es olimpián biztosan lesz magyar lovas, de talán már a 2020-as, tokiói...
Téli olimpia - St. Moritzban nem lesznek játékok 2026-ban
Téli olimpia - St. Moritzban nem lesznek... A helyi lakosság nagyobb része elutasította, hogy St. Moritz pályázzon a 2026-os...
Az újkori olimpiák története

Az újkori olimpiák története

A Cambridge Enciklopédiában ez áll az olimpiai játékok címszó alatt: 'Négyévente más-más színhelyen megrendezésre kerülő, a világ minden tájáról érkező sportolók nagyszabású sportversenye. A játékok eredete az ókori Görögországba nyúlik vissza, ahol Olümpiában már a Kr.e.VIII.századtól négyévenként megrendezték a görögök együvé tartozását kifejező (ún.agonisztikus) játékokat. Az olimpiai játékoknak Nagy Theodosius bizánci császár 393-ban kiadott rendelete vetett véget. Az antik játékok újraélesztője egy francia pedagógus, Pierre de Fredi, Coubertin bárója volt, akinek a kezdeményezésére alakult meg 1894-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB).'

Hitler békegalambja  berlini olimpia, 1936

Hitler békegalambja berlini olimpia, 1936

1936. augusztus 1-én reggel hat órakor a német rádió zenés ébresztője szólalt meg Berlinszerte. A város lakosságának nagy része ezen a napon nem munkába sietett, hanem a város egyik sportlétesítményébe, amit Reichssportfeldnek neveztek. Ez a nap ugyanis nem akármilyen nap volt. Ez volt ugyanis a XI. nyári olimpiai játékok megnyitásának napja. Délután négy óra tizennégy perckor harangszó csendült. Die Olympia-Glocke1 hirdették a németek saját újításukat. Az olimpiának ugyanis volt már zászlaja, jelvénye, esküje és megszokottá vált a díszlövés, a galambröptetés is. A németek ezt végiggondolva úgy döntöttek: legyen hát harangja is az olimpiának. Lett. Szép gondolat, és szép volt a hangja is, ám valami mégis egy kis falsot adott az egésznek. Az volt a kérdés: vajon kikért szól a harang? A harang saját felirata szerint a világ ifjúságát szólította. Igen, most még talán sportversenyekre, de előre vetített ez már valami mást is, hiszen a harang hangját a stadion felett elhúzó katonai gépek hangja tompította, amelyek ekkor még szintén csak dekorációs célokat szolgáltak. Ez a furcsa kettősség egyébként a harangon magán is látszott, hiszen a harang két oldalán a: Hívom a világ ifjúságát. felirat fölött az olimpiai ötkarika volt látható, azonban az olimpia jelvényét a német birodalmi sas tartotta karmaiban...

Tuti menü